Hanukka és Jeruzsálem

Először is boldog Hanukkát kívánok mindenkinek! Azok a keresztény ismerőseim, akik el sem tudják képzelni, hogy ugyan mi közük lehet a Hanukkához, kérem olvassák el János 10:22-t, és tudni fogják. :) Szóval boldog Hanukkát a világnak! Remélem, ahogy a Hanukka menórák lángja ég, eszünkbe jutnak azok az észak-izraeli emberek, akik most a pusztító erdőtűzekkel küzdenek. 

Tegnap volt az éves hanukkai kirándulásunk Jeruzsálembe. Minden évben, amióta itt vagyunk, Chalin bátyám és Efrayim öcsém családjával szoktunk elmenni Jeruzsálembe, egy negyedik testvérünkhöz, és általában a Tel Aviv-Jeruzsálem utat vonattal tesszük meg. Idén, mivel nagyon sok kisgyerek volt velünk, inkább az autózás mellett döntöttünk. Nem készültünk elmenni a Siratófalhoz, sőt a régi szefárd zsinagógát is kihagytuk idén a tervekből, pedig idén a szokásos cfáti kirándulást is töröltük a programból. (Andi, ha olvasol, és érdekel miért, dobj egy mailt és elmesélem... :D) Nagyon korán indultunk, a gyerekek még egy jót aludtak az úton, akkoriban ébredeztek, amikor megérkeztünk a testvéremékhez.

Nagyon jól szórakoztunk tesónknál, elmentünk a Shukba (Mahane Yehuda piac), ahol rengeteg mindent vettünk, hat féle halvától, 3 sálon keresztül (Jeruzsálemben hűvösebb az idő, mint Tel Avivban), rengeteg gyümölcsön, barcheszen át használt könyvekig mindent. Segítettem a nővéremnek az ebéd elkészítésében, aztán amikor a kicsik elvonultak csendespihenőre, Chalin, Efi és én elindultunk a közeli zsinagógába. Valahogy mégis a Siratófalnál kötöttünk ki. 

Bár Hanukka van, még elég korán volt ahhoz, hogy ne legyen nagyon nagy tömeg, és tudjunk a falnál imádkozni. Mindenféle magasztos gondolatok keringtek az agyamban, de a falhoz lépve csak ennyi jutott eszembe: "Uram, ott vagy? Hallgatsz? Figyelsz? Létezel egyáltalán?"

Az elmúlt közel 29 év minden kétsége ebben a kérdésben összpontosult. Van ott valaki?

Ahogy csöndesen és nagyon nagyon magányosan ott álltam a Templom megmaradt falánál, a lehető legközelebb ahoz a ponthoz, ahol évezredekkel ezelőtt az a bizonyos csoda történt, amit épp most, 8 napon keresztül ünnepelünk, a forgatag némaságában, amikor egyetlen egy mondat villant be. 

Egy olyan mondat, amit naponta többször elismétlek. 

 שְׁמַע יִשְׂרָאֵל יְהוָה אֱלֹהֵינוּ יְהוָה אֶחָד

 Halld, O Izráel, az Úr, a mi Ist-nünk, Egy Úr.

Az egész lényem legmélyéről tört fel a Shema első mondata, mindent elsöprő erővel. Talán a tudatalattim akart valamit tudatni velem? Talán az Ist-enem? Nem tudom, de ugyanaz az eredmény, hiszen én tudom, hogy mi is volt a válasz, ott a fal tövében.

„Áldott vagy Örökkévaló Istenünk, a világ királya, aki csodát tettél őseinkkel annak idején, akárcsak manapság,”mondjuk az áldást, amikor meggyújtjuk a gyertyákat. "Akárcsak manapság."

Számomra kedves énekes Harel Skaat, aki Izraelt a 2010-es Euroviziós Dalversenyen képviselte. Az alábbi videón Harel 6 évesen és felnőttként a hanukkai áldásokat énekli.

Az engesztelés napja

Megláttuk az első csillagokat. Véget ért a Shabbat, és vele együtt Jom Kipur, a shabbat shabbaton, a szombatok szombatja. Vége a hosszú napnak, vége a 25 órás böjtnek. Ahogy előkészülünk a böjt utáni első étkezésre, kicsit szomorkás a hangulatom: máris hiányzik ez a különleges nap. Az engesztelés, a bűnbánat, a megbocsátás napja. 

Kint sötét van, kezemben egy bögre tejeskávé, a foszlós tejes kalács szeletei a szépen díszített asztalon az édesanyám által hímzett terítő alól kandikálnak ki. Jom Kipurkor rá is emlékezem. 

A kávé kellemes meleg a kezemben. A gyerekek már alszanak. Ahogy végigdőlök a kanapén, hallom, ahogy Kevin egy szefárdi piyutot dúdol, egy kedvencünket, amit tavaly jom kipurkor ismertünk meg ebben a verzióóban:

Miközben az engesztelés napjának melengető alkonypírját élvezem, nem tehetek mást, mint újra hálát adok azért, hogy ma nem hangzottak fel a a szirénák, mint 37 éve; hogy a ma is bekapcsolva hagyott rádió egész nap néma maradt. És hálás vagyok azokért az emberekért, akik 1973-ban készen álltak, hogy megvédjék a hazájukat.

Elfogyott a kávém. minden csendes már. Egy újabb év áll előttünk.

Kiimádkoznák belőlem a vallásomat

Gyakorta kérdezik meg tőlem, hogy a kereszténye egy bizonyos csoportját (Evangelical Christians, nem azonos a magyar envangélikussal) miért nem látják  szívesen Izraelben. Többek között ezért:

Nem tudom, mennyire ismert a Joshua Project blog widgetje Magyarországon. Ez egy kis izé, amit az ember berak a blogja oldalsávjába, és az naponta bemutat egy olyan népcsoportot, amelyet még nem ért el a kereszténység. 

Tegnap az alábbiak fogadtak sok általam olvasott blogon: 

Nem tudom, hogy egyből feltűnik-e, hogy az alapvető téves információn túl (Izraelben nem 1,704,000 zsidó, hanem kb. 6,051,000 zsidó él, de hát mit várhatunk egy amerikai cégtől) mi zavar ebben? Tavaly, amikor színtén így a zsidó ünnepek környékén feltűnt ugyanez a widget, Shiri Cohen írt erről egy cikket a Michal's Tefillin oldalon. Aki részletes elemzést szeretne olvasni, és tud angolul, annak kifejezetten ajánlom ezt a cikket. 

De csak az abszolút alapvető dolgok: A Judaizmust letudni azzal, hogy "etnikai vallások" azt hiszem kimeríti az antiszemitizmus fogalmát. Ezek szerint a widget készítőinek Megváltó Istene egy etnikai vallást gyakorolt? Amiért az eredeti bibliai monoteista vallás (az eredeti monoteizmus Zarahustrához kötődik, pár ezer évvel korábbról, mint a legrégibb bibliai nyelvemlék) ilyen szintű lekicsinylése és sárbataposása kifejezetten dühítő, az az, hogy a többi nép és népcsoport vallását nevén nevezik. Például a mai indiai sargarák vallása: Hinduism. De a zsidók vallása "Ethnic religion"? Komolyan, lehet ez bármi más, mint vagy a nagy fokú idiotizmus, vagy a judaizmussal szembeni gyűlölet? 

Hozzátenném, hogy az a 2 ezrelék "Evangelical", aki a widgeten szerepel nem zsidó. Azok keresztények, akiknek van izraeli állampolgársága.

De ha valaki úgy érzi, hogy az izraeli zsidókat még nem érte el a kereszténység, csak néhány szó: Keresztes háborúk, progromok, auto da fé-k, holocaust túlélő gyermekek kereszténnyé nevelése, karácsonyi filmek... és még sorolhatnám. 

A zsidók gondos áttérítése a kereszténységre ugyanazt a célt tűzte ki magának, mint Hitler: a zsidóság elpusztítását. Lehet ez jó szándékból, az Ószövetség nem ismeréséből fakadó dolog. De mindenesetre zsidóellenes az egész dolog. :(

Megszületett!

Az éjjel, pár perccel éjfél után megszületett a legkisebb Cohen, az öcsém Efrayim, és a sógornőm Maya második kisfia. Mazel tov nekik!

Az, hogy a pöttöm Shabbatkor született, azt jelenti, hogy a brit milah-t is Shabbatkor tartják majd. (Ez a körülmetélési és névadási szertartás.) Akkor majd kiderül, hogy pontosan mi lesz a neve!

Szabadíts!

A fenti videó az Egyiptom hercege című filmből van. A dal szólistája Ofra Haza izraeli énekesnő, aki ezt a dalt 17 nyelven vette fel, amiből 3 meghallgatható a DVD-n, amit a gyerekeim már ezerszer karcosra néztek.

Ofra Haza... Túl korán ment el.

Perspektíva

Egyszer egy barátom megkérdezte, hogy az alábbi fénykép szerintünk napkelte vagy napnyugta:

Énegyből rávágtam, hogy napnyugta, míg egy New Jersey-i barátom szerint napfelkelte. Én a nyugati parton (mind az USA, mind Írország nyugati partján) ezt a látványt akkor élem meg, amikor a nap nyugaton lenyugszik. Jerseyben ez a kép az embert hajnalban fogadja, amikor keleten felkel a nap. Csak nézőpont kérdése, hogy számunkra mit jelent majd ez a kép. 

Sok minden így van az életünkben is: nem mindegy, hogy merről nézzük a dolgokat.

Isten 42 betűs neve és a Smá Jiszráel

Kevint, mint sokakat a nem igazán vallásos emberek közül, lenyűgözi a Kabbalah. Kiemelkedő szerepe van az életében, életünkben az Ana B'Koach kabbalisztikus imának, amely 42 szóból áll. A 42 szó első betűje formázza Ist-n 42 betűs nevét, ami a Tórában elrejtve is megtalálható. Az ima maga egy nagyon szép ima, és régebben fontos szerepet játszott a péntek esti imákban. Mostanában, hála az alább belinkelt modern megzenésítésnek, megint ismertebb lett a fiatalok körében.



Amikor Izraelbe költöztünk, Kevin kapott tőlem egy gyűrűt, amin a 42 betűs név volt. Kevin azóta is hordja, és napi szinten elimádkozza az Ana B'Koach-t

Amikor P hozzánk került, kaptam Kevintől én is egy gyűrűt: a Smá Jiszráel első sora van rajta:
 שְׁמַע יִשְׂרָאֵל יְהוָה אֱלֹהֵינווּ יְהוָה אֶחָד   Shema Yisrael Adonai Eloheinu Adonai Echad Halld Izráel: az Úr, a mi Istenünk, egy Úr.

Ez az egy mondat, a Shema ereje vezetett vissza a zsidósághoz. Ez az egy mondat, ami 22 évig égett úgy a lelkemben, hogy másra neveltek, hogy küzdöttem ellene. Shema Yisrael! Ne csak halld, hanem értsd, Izráel: az Úr, a mi Istenünk Egy. Egy az Isten. Az égő bokor, a felhőoszlop, a Sinai hegy törvényt adó, kinyilatkoztató istene - egy és változatlan.

Amikor megérkeztem Kaliforniába, az első nyugodt estén, amikor mind a három gyerek relatív hamar elaludt, Kevin elővett valamit. Ajándék nekünk. Egy medál, egyik oldalán az Ana B'Koach, másik oldalán a Smá Jiszráel. Egy medál, amiben összejön a számunkra legfontosabb két zsidó gondolat. Egy medál, ami újfent bebizonyítja, hogy nem lehet Kabbalah Tóra nélkül.

Azóta mind a ketten hordjuk a medálunkat. Noa megkérdezte, hogy mi van rajtuk: a Smá Jiszrael első sorát a medálról tanulta meg, ujjával követve a neki idegen betűket. Tanulja, szívja magába az örökségét.

16 nap

Amíg fiús apuka voltam, könnyű volt azt mondani, hogy sosem veszek Barbie babát.

Aztán lett két lányom, és a kilencedik együtt töltött napon a nagyobbik lányom, akivel nem beszélünk semmilyen közös nyelvet még, értésemre adta, hogy neki bizony nagyon tetszik az új Barbie Basics sorozatból a 9-es és a 10-es baba. A 10-esnek a ruhája nem tetszett, de sebaj, ha már apa elővette a hitelkártyát, akkor ugye vesz egy csomó kiegészítőt is. Na ná. Noa meglepően nem a mini mini ruhákhoz vonzódik a Barbie-knak. Ráadásul a 9-es baba Little Black Dress-e kb. úgy néz ki, mint a fiaim édesanyjáé, akit nagyon szépnek talál a lányom. 

9 nap... Nem egész két hét kellett ahhoz, hogy beadjam a derekam. 

Van azonban egy másik dolog, amit 7 éve nem engedek meg a fiaimnak, azonban ma ezen elvemet is felrúgtam. Megengedtem Noának, hogy flip flopban közlekedjen az utcán. Sőt, a napi rendes Starbucks/Krispy Kreme látogatásunkra is jöhetett flip flopban. Akik ismerik az álláspontomat, tudják, hogy ez mekkora szó. 

Azért kimagyaráztam magamnak: az ajtótól az autóig, illetve az autótól az ajtóig nem igazán kellett gyalogolnia. Szóval ennyi belefér. Ugye?

Oseh Shalom

A lenti videót nagyon szeretem. Véletlenül akadtam rá, valaki emailben küldte el a linkjét, és nagyon a szívembe zártam. Az Oseh Shalom egy általam naponta elismételt ima, amelyben benne van minden földi reményem: hogy egy napon béke lesz Izraelben. Az Egysült Királyság főrabbijának felvezetője is erről szól, és az azt követő megzenésített ima mindig felemeli a lelkem.

עוֹשֶׂה שָׁלוֹם בִּמְרוֹמָיו, הוּא יַעֲשֶׂה שָׁלוֹם עַלֵינוּ, וְעַל כָּל יִשְׂרָאֵל וְאִמְרוּ אָמֵן

Aki békét hoz szent helyeire, hozzon nekünk is békét, hozzon békét egész Izraelnek, mondjátok: Úgy legyen! Ámen!

Búcsú

Ma délután meghalt a nagyapám. 93 éves volt.

Közkívánatra!

Pár hete Jucus, tegnap Márti panaszkodott, hogy nem blogolok magyarul.

Egy gyors visszatekintés: március 29-én hivatalosan is a családunk tagja lett Patrik.
Április 1-én Kevinnel megnéztük Tim Miller előadását Ithacában.
Egy hetet, amíg elkészült Patrik új útlevele, Utah-ban töltöttünk.
Az egyik utolsó olyan járattal jöttünk haza, amit csak kicsit eltereltek az izlandi vulkán miatt.

Holnap van Yom Hazikaron, amikor az Izrael háborúiban elesettekre és a terror áldozataira emlékezünk.

Csöndes szombat

Tegnap este nem nagyon mentünk sehova: a gyerekek is játszottak egy sort a PS-nel, illetve Efi új Wii-jével, befaltunk egy csomó chipset és csirkeszárnyat. Jól el voltunk, a gyerekeket kkorán dugtuk ágyba, mivel ma reggel indultak a Golan-ba. Elméletileg hóban játszani.

Maya maradt itthon Ahserrel, illetve én, csak úgy. Néha jó egy nyugis szombat, magamban. Igazából nem csináltam semmit: sorozatokat néztem, farmoltam a Facebookon, és további chips hegyeket tüntettem el. És gondolkoztam, álmodoztam, tervezgettem: gondolatban már háromszor átrendeztem a fiúk szobáit. Érdekes, mert amióta itt van P, azóta Craig simán alszik vele a másik szobában. Napközben még mindig együtt lógnak az ikrek szobájában, ami mondjuk a legtágasabb és legvilágosabb hálószoba a lakásban, és egyből a a nappaliba nyílik, így a játékterük még nagyobb. Meg persze ott a terasz is!

Csak holnap reggel jönnek haza, egyből suliba mennek a srácok. Előttem az egész éjszaka! Van fagyim, van kólám és 9 órányi dvd-m.

Boldogat!

Boldog születésnapot, Efrayim!

A nap egy részét sikerült együtt töltenünk, és semmi normálisat nem csináltunk: gumicukrot ettünk, kólát ittunk és playstationöztünk. :-) Szerintem Efi is annyira élvezte, mint én!

Ma...

• Nem volt matekból házi!
• Colbert Report-t néztem Kevinnel, amíg a fiúk fürödtek. 
• Két bögre kávét ittam igazi tejszínhabbal. 
• Majdnem kitöröltem az elmúlt negyedéves munkám. 
• Időben eszembe jutott, hogy a Lomtárban lehet. Mármint a munkám. Az asztalon. 
• Felvettem egy új olasz lektort, aki viszont délután fel is mondott.
• Ennyi.

Matek házi

P érkezésével van egy hetedikesem, egy harmadikosom és két elsősöm. Bár a három kicsire igénybe vesszük a "napközit", leckét itthon állnak neki csinálni.

Rájöttem, hogy nem értem a harmadikos matekot. Valami halmazokat tanulnak, töménytelen szöveges feladattal, amiben, ha jól láttam, még a kettes számrendszer is megjelenik...

Öreg vagyok én már az ilyenekhez, még jó, hogy Craig érti!

Kávé update

Isteni finom kávét csinál a kávéfőzőm! Nagyon nagyon finom kávét csináltam, tejszínhabbal és magos croissant-nal azt reggeliztem. Jó befektetés volt!
 

Kicsi a világ

Hazafelé megálltam az édességes kioszknál, mert árleszállítás volt. Vettem gumicukrot, valami csokis drazsét, karamellt, kemény cukorkát.

Nézem a zacskót: Made in Hungary. Gyártás helye: Békéscsaba. :-) Kicsi a világ!

A kávéfőző

Egy ezer éves, régi, kotyogós kávéfőzőm van volt.

Ma reggel arra eszméltem, hogy olyan érdekes szaga van a kávénak. Naná, mert a gumi (?) tömítés gondolt egyet, és 2 év szolgálat után megadta magát.A kávéfőző kb. velem volt egy idős, 70 forintért vettem a szomszédtól, amikor 14 éves voltam, és 13 éven át cipeltem keresztül a világon. Két éve vettem bele legutóbb tömítő gyűrűt, és mivel egy kicsit szokatlan méretű, megnyugtattak: ez az egy darab van, és már nem gyártanak ilyet.

Ma nagyon szomorúan elbúcsúztam a kávéfőzőtől, és kidobtam. Ez volt reggel 7-kor.

Elvittem a gyerekeket iskolába, benéztem a munkahelyemre, végigültem egy meetinget, aztán elmentem Netanyaba, munka ügyben (ezúttal a másik munkám ügyében). A 30 kilométeres út alatt végig azon filóztam, hogy honnan szerezhetnék egy jó kávét. A Nescafé csak nem elég! Szerencsére a találkozón, amire mentem, igazán jó eszpresszóval is megkínáltak.

A kávé hatására fel is ébredtem, és eszembe jutott, hogy Netanya az izraeli IKEA otthona! Ha már ott voltam a városban, eszembe jutott kb 15 millió dolog, amire szükségünk van. Még jó, hogy tegnap kaptam fizetést! Be is szabadultam, ittam még egy kávét az ebédhez. hogy értitek azt, hogy lehet az IKEA-ban vásárolni evés nélkül is??? Badarság!

Miközben megvettem P íróasztalát, komódját, szekrényét (házhozszállítás rulez!), takaróját, ágytakaróját stb., stb. elkeveredtem a konyha területre és találtam egy csodát.

Egy új kávéfőzőt. Ez ugyan nem fog 27 évet kibírni, és nem úgy fog kotyogni, mint a régi, de a délutáni tesztelés alapján pontosan ugyanolyan jó kávét főz!

Disqus

Teljesen elegem lett a Blogger szerencsétlenkedéséből, már ami a comment kezelést illeti. Welcome back, Disqus.

A negyedik

Ezen és más blogokon is többszor elhangzott, hogy legalább egy tucat gyereket szeretnénk.El is kezdtük a nemzetközi örökbefogadást, és spórolt pénzzel, papírmunkával stb. elkezdtünk felkészülni rá. Janice Oroszországba, Kevin több változtatás után végül egy közelebbről meg nem nevezendő kaukázusi országba (ahonnan a közelmúltig csak keresztények fogadhattak örökbe, de tavaly óta már nem csak) küldte be a dossziéját. Reméltük, hogy 2010-re legalább kézelfogható referral-eket jkapunk, de valamit figyelmen kívül hagytunk.

December 24-én késő délután kaptunk egy hívást az egyik szociális munkástól, akivel együtt dolgozunk az örökbefogadásokon, hogy lenne egy 8 éves kisfiú, akit 14 hónapja fogadott egy amerikai család örökbe Magyarországról, akinek sürgősen átmeneti vagy esetleg állandó család kell. Egyelőre 3 hétről lenne szó, de a család komolyan fontolgatja, hogy felbontja az örökbefogadást. Hangsúlyozta, hogy nem izraeli állampolgárok, még csak nem is zsidók, és nagyon kétséges, hogy mi lesz a dologból.

Másnap megérkezett P. Három nappal később az már biztos volt, hogy nem megy haza. Az, hogy véfgleg marad igazából csak elsején dőlt el. Azóta teljesen beköltözött, átirattuk az ikrek sulijába, és elkezdtük a papírmunkát, hogy legálisan is  család tagja legyen.

Boldogabb újévet!

Elkezdődött 2010: az első év, amit négy gyermekes családként kezdtünk.