Amíg fiús apuka voltam, könnyű volt azt mondani, hogy sosem veszek Barbie babát.
Aztán lett két lányom, és a kilencedik együtt töltött napon a nagyobbik lányom, akivel nem beszélünk semmilyen közös nyelvet még, értésemre adta, hogy neki bizony nagyon tetszik az új Barbie Basics sorozatból a 9-es és a 10-es baba. A 10-esnek a ruhája nem tetszett, de sebaj, ha már apa elővette a hitelkártyát, akkor ugye vesz egy csomó kiegészítőt is. Na ná. Noa meglepően nem a mini mini ruhákhoz vonzódik a Barbie-knak. Ráadásul a 9-es baba Little Black Dress-e kb. úgy néz ki, mint a fiaim édesanyjáé, akit nagyon szépnek talál a lányom.
9 nap... Nem egész két hét kellett ahhoz, hogy beadjam a derekam.
Van azonban egy másik dolog, amit 7 éve nem engedek meg a fiaimnak, azonban ma ezen elvemet is felrúgtam. Megengedtem Noának, hogy flip flopban közlekedjen az utcán. Sőt, a napi rendes Starbucks/Krispy Kreme látogatásunkra is jöhetett flip flopban. Akik ismerik az álláspontomat, tudják, hogy ez mekkora szó.
Azért kimagyaráztam magamnak: az ajtótól az autóig, illetve az autótól az ajtóig nem igazán kellett gyalogolnia. Szóval ennyi belefér. Ugye?