Jewish stuff at ChaiSpace!

2011. szeptember 26., hétfő

Az előző bejegyzésemben megemlítettem Ravid Kahalanit, aki az Idan Raichel Projecttel járt a közelmúltban Budapesten. Személy szerint Kahalani nekem nagy kedvencem, bármilyen koncertet jelentősen fel tud dobni. 

Kahalani, mint az izraeli zenei világban oly sokan, jemeni zsidó származású. Járatos a szerb ortodox egyházi zenében, az afrikai és közel-keleti népek zenéjében, rendszeresen fellép az Idan Raichel Projecttel, és saját csapatával, a Yemen Blues-zal. 


2011. szeptember 24., szombat

Idan Raichel Project

Szeptember elején, a 14. Zsidó Nyári Fesztivál keretében a budapesti Dohány zsinagógában koncertezett az izraeli Idan Raichel Project. Cikkeket olvashattok magyarul róluk itt, itt és itt. Erről a koncertről én pont lemaradtam, de köszönhetően a világzenei érdeklődésű páromnak, már többször láttam-hallottam őket különböző izraeli koncertjeiken. Persze az a show, amit én láttam, valószínűleg köszönőviszonyban sincs a budapesti előadással. Idan Raichel kb. 80 zenésszel, énekessel dolgozik együtt, Izraeltől Maliig, és pont emiatt minden turné, minden koncert más és más lesz.

Lejjebb a 3 kedvenc Idan Raichel Project számomból találtok kettőt. A felső a Chalomot Shel Acherim, Mások álmai címre hallgat, az alsó a Bein Kirot Beiti, a Falaimon belül, a ruandai népírtással és a Holocaustal kapcsolatos.



És a végére még egy videó, a budapesti koncerten is éneklő nagyszerű Cabra Casay-val (és a következő bejegyzésben kiemelkedő szerephez jutó Ravid Kahalanival: egy jó kis pörgős, etióp melódia,

2011. szeptember 18., vasárnap

Néhány kedvencem

Az ötletet a Xangáról, a fényképeket a netről loptam. :)
Vallások, a hit. Minden, ami ahhoz csatlakozik, mint a fenti vasárnapi iskolai jutalomkártyák. Számomra lenyűgöző az őszinte hit, és csodálom azokat, akik igazán képesek rá.
Urban fantasy.Ez a kép igazából nem kapcsolódik a témához, csak nekem van tőle olyan urban fantasy feelingem. A kedvencem Szergej Lukjanyenko, bár legalább 2 könyvvel le vagyok maradva. 

Hamburgerek, az örök szerelem. Persze jó a mekis is, de a legjobban azokat szeretem, amiket én rakok össze magamnak. Akár azért, mert én sütöm őket, akár azért, mert úgy hozzák ki, hogy a csupasz zsemlén ott a húspogácsa, és minden más mellé van rakva a tányérra. Így könnyen kikerülöm a salátát is, amire mellesleg allergiás vagyok. 

A Móriczon, a Wikingerben lehetett egy időben a város legjobb hamburgereit kapni. A Casanova volt a kedvencem. Nem tudom, hogy még mindig annyira szuper-e, de aki Pesten jár, annak ajánlom! 
Bónusz pont  jár, ha kitaláljátok, hogy a fenti screenshot (aka printscreen) honnan származik, és kinek a szép kezei vannak rajta. Ha már itt tartunk, a fenti képhez tartoznak a szép kezek. Szeretem a szép kezeket.

Drágának tűnő kávék készítése otthon, olcsón.

Süti! Kell bármi mást mondanom?
Christopher Moore könyvei.
Dr Who (Ki vagy Doki?). A Tizedik doktor az abszolút kedvenc, de Matt Smith is nagy kedvenc lett. Örömmel olvastam, hogy még egy évadot aláírt, pláne, hogy kezdünk kifogyni a Doki regenerálódási lehetőségeiből.
Az Euroviziós Dalverseny régi kedvencem. Egész életemben néztem, és ez folytatódni is fog. A lényeg az, hogy nem szabad nagyon komolyan venni.


Muskátli. winky OK, szóval valami más miatt is kikerült ez a kép.

Izrael.
A kippáim! Egyik kedvencem a zsidó létből a kippa hordás. Egyszer még majd írok erről egy rendes postot. 
Magyarország mindig is a szívem egyik csücske lesz. Innen származik a családom, ez a szülőföldje 3 gyermekemnek.

הראל סקעת
Azaz... Harel Skaat. Egész biztos vagyok benne, hogy ez már feltűnt. :)


Pálinka! A pálinka a magyarok legnagyobb ajándéka a világnak! 
Chazzan (kántor) Shimon Craimer.
Ezt a videót Izrael állam 60. születésnapjára készítették, a címe "Oseh Shalom", és három nagyszerű londoni chazzan is énekel benne, köztük Shimon Craimer.

Starbucks. Ez inkább sznobizmus, mint bármi más. Pláne, hogy Izraelben nincs is Starbucks.
A kedvenc helyi láncom: aroma.

 Tea. Mit vártatok, ír vagyok!

Torchwood. Mit nem lehet szeretni egy olyan brit tévé sorozaton, amelyik habozás nélkül kinyírja a főszereplőket az évad közepén?
Csak vicceltem, okés?
Nem is tudom, hogy mikor írtam erre a blogra utoljára. Pedig mindig szándékomban áll.Van egy 3/4 rész megírt fényképekkel teli post, amit meg kéne magyarítani, és akkor ki lehetne rakni. Ezt szerintem még a héten, azaz egész pontosan ma este megteszem, hogy holnap reggel már kint is lehessen a post. 

Közben van még néhány félig megírt, vagy legalább kigondolt post, YouTube videókkal és egyéb szuper csodás dolgokkal, amit szerintem elkezdek betervezni a hétre. 

Addig is... Hogy vagytok?